2018. február 17., szombat

Óriások, vámpírok, rókalányok (Népmesék nyomában a világ körül 71. - Ukrajna)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Ukrainian Folk Tales
Anatole Bilenko
Dnipro Publishers, 1974.

A szovjet időkben kiadott, angol nyelvű kötet húsz mesét tartalmaz. Némelyikükhöz pontosabb származási megjelölés is tartozott, pl. "ukrán népmese a Verhovináról" (kárpátukrán/ruszin mese?), vagy "Kárpátaljai mese." Érdekes, hogy a szövegen érződik, hogy nem angol anyanyelvű személy fordította, mert helyenként a kontextustól teljesen elütő kifejezéseket használ, amik elég mókásan hangzottak olvasás közben. A kötethez nem tartoznak források vagy megjegyzések, csak néhány lábjegyzet, ami az idegen szavakhoz és helyekhez ad magyarázatot. Fekete-fehér-arany (? sárga) illusztrációkkal díszített kötet, olvasásra jó, kutatásra kevésbé.

Fénypontok


Az egyik legszebb mese a kötetben a Szegény ember fiai című kárpátaljai történet volt - ebben egy otthonról elkergetett legkisebb fiút egy bölcs óriás nevelt fel, tanított ki, és küldött el mindenféle vámpírokkal harcolni, királyságokat felszabadítani. Ismerős elemekből épült fel, mégis hasonlóan szép volt a Hollócár verhovinai meséje, melyben egy szegény ember nem ígérte el a gyerekét véletlenül, és a mindent járó csodamalom nem veszett véletlenül a tengerbe, miután elhozták a Hollócár ezüst birodalmából.
Ritka jópofa állatmese volt a Kecske és a Kos, melyben egy kicsi, de okos kecske és egy erős, de gyáva kos együtt menekültek el a gazdáiktól, és cseleztek ki egy csomó farkast. Szinte láttam magam előtt a Pixar-filmet... Ó története a Varázslóinas típus egy nagyon csinos változata volt, melyben egy föld alatti birodalom törpekirálya (őt hívták Ónak) faragott alakváltó hőst egy lusta fiúból - majd próbálta meg mindenféle furfangos módokon magánál tartani.
Volt néhány ismerős mese is a könyvben, mint például Ilja Muromec és a Fülemüle Zsivány története (ezt annak idején beválogattam a könyvembe is, a zsivány különleges képessége miatt), vagy A szerencsétlen Danyilo a Szépek Szépéből, amit Boldizsár Ildikó meseterapeuta iskolája használ előszeretettel. Borisz, Három Apa Fia tulajdonképpen a Tűzmadár és az Ördög három arany hajszála keresztmetszete volt, de ami igazán tetszett benne, az a hős neve: Egy sasok által elrabolt fiút három testvér nevelt fel, és mivel minhárman fiukként szerették, Három Apa Fia lett Borisz vezetékneve. Éljenek a hagyományos népmesei családmodellek!

Kapcsolatok


Nagyon remek verzió volt a könyvben a róka és a farkas versengésére, melynek főhőse, Foxy-Loxy rókalány, nem csak sorozatosan kicselezte a farkast (farokkal horgászás, vert viszi veretlent, stb.), de jó oka is volt rá: A farkas összetörte a saját mancsúlag épített szánkóját.
Pan Kotsky a mi Kacor királyunknak felelt meg - összeköltözött Róka kisasszonnyal, és a frászt hozta az erdő összes többi lakójára. Szintén Róka kisasszony falta be végül az Elszabadult süteményt (ami az elszabadult mézeskalács/palacsinta/puding miegymás ukrán változata). Fogalmam sincs, mit fordítottak angolra johnnycake-nek, talán a fánkot?...

Hova tovább?
Moldovába!

2018. február 11., vasárnap

Múzeumi Mesetár: Széttáncolt papucsok

Tegnap, szombaton került sor a Múzeumi Mesetár sorozat második, februári előadására a Nemzeti Múzeumban. Ezúttal egy időszaki kiállításhoz, az Anna - Változatok székely asszonysorsra címűhöz válogattam mesecsokrot.

Az Anna-kiállítást nagyon tudom ajánlani mindenkinek. Történetre felépített, két külön szálon végigjárható, interaktív élmény, mely egy elképzelt székely lány sorsán keresztül mutatja be a 20. századot. Nem éppen könnyed történet egyik irányban sem (lévén, hogy azzal a döntéssel kezdődik, mit tegyen egy megesett hajadon lány), de nagyon érdekesen, érzékletesen mutatja be a paraszti és polgári életutakat, életkörülményeket. Áprilisig még megtekinthető.

Ami a meséket illeti: A Széttáncolt papucsok című előadáshoz olyan népmeséket válogattam, amelyekben lányok a főszereplők, vagy női sorsokról szólnak. Ehhez természetesen nagy segítség volt az a sok munka, amit a Feminista Magyar Népmesék sorozatba fektettem; onnan már könnyű volt válogatni. Nem minden történet volt székely mese, de azért igyekeztem, hogy azok is képviselve legyenek a programban.
A kiállítás paraszti gazdaságot bemutató sarkában rendeztük be párnákkal a mesemondó teret. Ezúttal öt gyerek és hat-nyolc nagyon érdeklődő felnőtt hallgatta a mesét (utóbbiak külön bekéredzkedtek a műsorra, annak ellenére, hogy nem tudtak alibi gyeket felmutatni). Végtelen figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a meséket; nyugodt, kényelmes ritmusú, párnákon üldögélős mesemondás volt.
A sort Fábián Ágostonné bukovinai székely mesemondó A három vásárfia című meséjével nyitottam, egyrészt, mert rövid és csinos, másrészt, mert a benne szereplő királykisasszony eldöntheti, kihez szeretne feleségül menni. Mivel ez a mesetípus eredetileg dilemma-mese, a közönséggel el is beszélgettünk róla, hányféle megoldás születhetne a végén. Gyerekek és felnőttek egyaránt remek ötletekkel álltak elő, és többszörösen rátapintottak a lényegre. A javaslataik közül majdnem mindegyik előfordul ennek a mesetípusnak a különböző változataiban.
Másodjára a műsor címadó meséjét, a Papucsszaggató királykisasszonyokat meséltem. Ez is női mesemondótól, a ruszin származású Pályuk Annától gyűjtött történet, és a jól ismert mesetípus (szerintem) legszebb, leginkább empatikus változata (Pályuk Anna meséiből pár hete jelent meg kötetem angol nyelven). Ahhoz képest, hogy hosszú és bonyolult történet, a gyerekek, fiúk és lányok egyaránt, feszült érdeklődéssel hallgatták, és kíváncsiak voltak a részleteire. A kedvenc pillanatom az volt, amikor elmeséltem, hogy hét királykisasszonyból hatnak minden reggel el volt rongyolódva a cipője - mire egy kislány megszólalt, hogy: "A hetediknek biztos azért nem, mert nem tetszett neki a királyfi, és nem táncolt vele." A mesében egyébként pontosan ez történik. Pályuk Anna finom humorát ezúttal is értékelte a közönség, és jókat kuncogtak az apró poénokon.
Harmadjára megint csak az egyik kedvenc mesém, a Hétlábú paripa következett, Albert András csíkszentdomokosi székely mesemondó egyedülálló története. Nagyon szeretem, hogy a hősnője nem tökéletes, és minden figura, aki csak felbukkan benne, a maga módján egyszerre szimbolikus és fura is egy kicsit. A gyerekek jókat nevettek a páratlan lábú paripákon (meg is jegyezték, hogy biztos a háromlábú paripa negyedik lába került át az ötlábúra), és amikor Ilona először menekült el a sárkánytól a napot, holdat, csillagokat rejtő tojásokkal, akkor egy kislány fel is kiáltott, hogy "Nem lehet ez ilyen egyszerű!" A mese után elbeszélgettünk róla, hogy vannak olyan mesék is, ahol egy fiú szabadítja ki az égitesteket.
A sort végül a Tündértó titka című szigetközi mesével zártam - megint csak régi kedvencem, és megint csak nagyon sokat elmond arról, mit gondolnak az emberek a szépségről és a szerelemről. Ahhoz képest, hogy ez a sztori elsősorban a kamaszokat és a felnőtteket szokta megérinteni, a kisebb gyerekek is feszült figyelemmel hallgatták, és szimpatizáltak Ágnessel. A happy end pedig szépen lekerekítette az egész műsort.

Két tévhit is bizonyíthatóan megdőlt (megint) ezen az előadáson: 
1. A kisebb (5-10 éves) gyerekek is vidáman és kitartóan tudnak egy órán keresztül hosszú tündérmeséket hallgatni, és nem lankad a figyelmük (feltéve, nyilván, ha a mesék jók, és a szituáció is megfelelő);
2. A fiúk is vidáman és kitartóan tudnak egy órán keresztül lányokról szóló meséket hallgatni, és ugyanolyan mélyen el tudnak merülni bennük, mintha királyfi vagy szegény legény lenne a főszereplő; sőt, még a szerelmes mesét is lelkesen fogadták.

A Múzeumi Mesetár következő programjairól a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján és Facebook oldalán tájékozódhattok.

2018. február 10., szombat

Fehérorosz mesecsokor (Népmesék nyomában a világ körül 70. - Fehéroroszország)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Belorusz a második olyan ország a kihívás folyamán, amihez nem sikerült könyvet, de még csak cikket sem találnom. Így aztán álljon itt inkább minden fehérorosz mese, amiket sikerült különböző forrásokból felhajtanom...

A vihar ajándékai
A terüj, terülj asztalka fehérorosz változata, különösebb eltérés nélkül (csak épp itt a vihar adja a mágikus ajándékokat a szegény embernek).

A paraszt és a nemesember
Mátyás király szegény embere, Mátyás király nélkül. Egy (névtelen) királynak vitt ajándékért cserébe botütéseket kér, amiknek a felét már az ajtóban elígérte egy kapzsi nemesembernek.

A gonosz varázsló szolgálója
Rózsa és Ibolya meséje. Az eleje, az otthon lévő gyermek elígérésével, egy az egyben a mese kun változatára (Tengöri Hereberi Atyámuram) emlékeztetett, hirtelen megjelenő árvízzel, és csónakban gonosz öregemberrel.

A róka, a farkas meg a csengettyű
A róka a szolgálatárét csengőt kap a zsandártól ajándékba, amit aztán kölcsönad a farkasnak, aki rögtön el is veszíti. A zsandár dühös lesz, az állatok az erdőbe menekülnek, és azóta is félnek a csengőszótól. Fordított Pavlov...

Az aranygöröny
Egy furfangos parasztember nem létező arannyal hitegeti a földesurat, aki ezért mindenféle jóval megvendégeli. Trickster-mese.

A farkas és a nőstény farkas

Ebben a nagyon mókás mesében farkas és nőstény farkas azon vitatkoznak, hogy utóbbi állítása szerint őt nem látják az emberek. Hogy bizonyítsa, ki is fut a mezőre, ahol az emberek kiabálni kezdnek, hogy "farkas!" Farkas meggyőződik róla, hogy utána kiabálnak, pedig ő nincs is kinn a mezőn. Szeretném azt hinni, hogy ez egy feminista poén, de szerintem inkább elveszett a csattanó a fordításban.

A vörös meg a kopasz ember
Egy fiútól egy vörös hajú kocsmáros kicsalja az összes pénzét, de egy okos kopasz ember segít neki visszaszerezni. Megint csak nyelvi poén - a kopasz megkéri a kocsmárost, mennyibe kerül a lapockája, és amikor megkapja az árat, kezdené kivágni a lapockát a kocsmáros hátából...

Többet ésszel, mint erővel
Egy favágó rávesz egy medvét, hogy tegye egy fa hasadékába a mancsát, és ezzel bizonyítja, hogy birkózás helyett ésszel is le tudja győzni.

A tarka tyúk
Láncmese, melyben összetörik a tarka tyúk tojása, és ettől mindenkire rájön a tömeghisztéria. A végén a medve letépi a saját farkát, azóta rövid a farka.

Hogy mentette meg a tyúk a kakast
Láncmese, melyben a tyúkocska megmenti a kakast a babtól, amit félrenyelt. Olyan, mint A nyulacska harangocskája.

A róka és a daru
Klasszikus állatmese: a róka tálból ad enni a darunak, a daru meg üvegből a rókának, így mindkettő kiéhezteti a vendégét.

Hova tovább?
Ukrajnába!

2018. február 3., szombat

Mitikus házasság, mitikus válás (Népmesék nyomában a világ körül 69. - Litvánia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


A csodamalom
Balti népmesék
Bojtár Endre, Bojtár Anna, Nagy Ilona
Akadémiai Kiadó, 1989.

A könyv lett és litván meséket tartalmaz; a lett mesékből jelent meg más magyar válogatás is (ld. a múlt heti bejegyzést), de litván népmesékből ez volt az első magyar nyelvű publikáció. Összesen negyvennégy litván mese található a kötetben, szószedettel és típusmutatóval, valamint egy nyúlfarknyi utószóval a litvánok (és a lettek) történelméről. Őszintén szólva a meséktől nem voltam nagyon elragadtatva (kissé sok volt nekem az asszonyverés meg a hasonló "paraszti témák," ahogy az utószó nevezte), de azért természetesen itt is akadtak emlékezetes történetek.

Fénypontok

A könyv legérdekesebb meséje a Perkunas és a nagyherceg című volt - a Szépség és a Szörnyeteg egy variánsa, melyben a mit sem sejtő lányt Perkunasnak, a mennydörgés istenének ígérték oda (a litvánok a 14. századig pogányok voltak, így a meséikben jobban jelen van még a mitológia). Amikor a herceg nem akarta adni a lányt, az istenség elpusztította a seregeit, elverte a termését, és egyáltalán, az egész történet folyamán igazi viharistenként viselkedett. A végén azért csak visszatért hozzá a felesége. Mitikus válásnak lehettünk ellenben szemtanúi a Miért süt nappal a Nap, és éjjel a Hold? című történetben, melyben az egymást megutáló Nap és Hold úgy osztoztak lányukon, a Földön, hogy fél napig az egyikük, fél napig pedig a másikuk vigyáz rá.
Két kedvenc mesetípusomat kombinálta egybe A csodakacsa: Az elején az aranyat (jelen esetben aranytojást) köpő fiúét, a végén pedig Fortunatusét a szarvat növesztő gyümölcsökkel. Hasonlóan komplex és érdekes volt Az ifjú és a kígyó története, melyben az elátkozott várban lakó kígyó-lány nem csak civilizált viselkedésre tanította az arra tévedő ifjút ("mint egy medvét"), hanem kardforgatásra és kopjavetésre is. A végén pedig, amikor a hozzá kényszerített királylány megpróbálta meggyilkolni, a fiú végül észhez tért, és mégiscsak a kígyókirálykisasszonyt vette feleségül.
Különleges szereplőivel emelkedett ki a sorból A rászedett Halál - klasszikus, Halált csapdába ejtős történet, kivéve, hogy itt a Halál egy "terebélyes asszonyság", és van egy nővére is, aki a saját maga öltözékével jelöli meg, kinek milyen sorsa lesz az életben. Ilyet egyébként olvastam már egyszer, az íreknél, Bolygók királynője címmel. Gondolom, a Sors lehet a nővér.

Kapcsolatok

Az elvarázsolt lány és a sárkány meséje tulajdonképpen egy fordított Ámor és Pszükhé volt: Itt lány járt éjjelente a férjéhez, aki titokban megleste... ezért aztán az asszonyka kidobta őt az ablakon. Persze a történet végére sikerült megint összekerülniük. Külön mókás volt, hogy a címben szereplő sárkány megölésével száradt ki a tenger, és keletkezett Amerika. Bezony.
Szerencsétlen Jonas története az Ördög három arany hajszálának litván változata volt, a Mese a befalazott fiúról pedig a mi Kékfestőinasunké, aki álmot látott, és a gonosz királykisasszony (!) minden rejtvényét meg tudta fejteni. Továbbra is gyakoriak a magyar mesék hasonmásai, például Az okos paraszt (Mátyás király nélkül ugyan, de cserébe csellel a maga nevére írat egy gazdag birtokot), vagy A könyörületes fiú (ami a Mátyás király lopni megy mesetípusát kombinálta az öregek tiszteletével). A ravasz bosszúálló pedig egy az egyben a mi Lúdas Matyink volt, csak bikával.
Mivel még mindig a balti népeknél járunk, megint csak volt sót őrlő Csodamalom is (lásd a könyv címét).

Hova tovább?
Fehéroroszországba!