Mivel többen kérdezték, miért állított meg minket a rendőr az úton, íme a teljes történet:
Hajnali háromkor csorogtunk lefelé az autópályán valahol Mississippi Alsó és az Isten Háta mögött, kellemes hetvenes sebességgel (mérföld, nem kilométer), amikor is a vaksötét vadonból ránk ugrott egy ötvenes tábla. Mire a megfelelő sebességre lassítottunk, már mögöttünk is villogatott a policáj, kezeket a kormánykerékre, félreállni, mi voltunk az egyetlen kocsi kétszáz kilométeren, nekik is kell valami elfoglaltság az éjszakára. Embert azonnal kikapták a kocsiból, tessék szépen félresétálni hallótávolságon túlra, keresztkérdések következnek. Én üldögéltem az anyósülésen és azon töprengtem hogy fogok levezetni New Orleans-ig egyedül, amikor is kopogott kék barátunk az ablakomon, és az arcomba szegezett egy zseblámpát.
- Hová mennek?!
- New Orleans-ba.
- Miért?!
- Folklór konferencián adok elő.
- Micsodán?!
- Folklór konferencián.
- Micsodán?!
- Folk... lór?... - (ezen a ponton azt hittem, a kiejtésemmel van a baj)
- Definiálja!
Gyerekek és zsenge néprajzosok, a sztori tanulsága: a folklór definícióját az iskolában úgy kell megtanulni, hogy ha hajnali háromkor, nyolc óra kocsikázás után, egy rendőr az arcoba szegez egy szeblámpát, el tudd darálni, angol nyelven.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
LIKE:)
VálaszTörlés